A nyár vége mindig kicsit olyan, mintha valami láthatatlan mércét tennénk a hónapokra. Hirtelen világos lesz, mennyit nőttek a gyerekek, mennyit változott a családunk, és hogy mennyire rohan az idő. Ismerős érzés? Én ilyenkor mindig elgondolkodom: vajon mennyi közös pillanatot sikerült megőrizni ebből a nyárból?
Sokan várjuk a nagy eseményeket – születésnap, karácsony, évforduló – hogy fotók készüljenek. De a helyzet az, hogy közben a hétköznapok repülnek el a leggyorsabban. Az a közös nevetés a kertben, az ölelés, amikor a gyerek hirtelen odabújik, vagy a séta, amin annyit csacsogunk. Ezek azok a pillanatok, amikből a legszebb emlékeink lesznek.
És tudod mit? Nem kell megvárni a „különleges alkalmat”, hogy családi fotózásra gyere. Nem kell hozzá indok, nem kell ünnep. Elég a most. Mert a mostani „mi” lesz az, amire évekkel később majd úgy nézel vissza, hogy: „De jó, hogy megörökítettük!”
A nyár vége számomra mindig egy emlékeztető: használjuk ki a közös időt, amíg lehet. A gyerekek nőnek, változnak, és minden év egy új fejezet a családi történetben. Egy fotózás segít megőrizni ezt a fejezetet – hogy ne csak az emlékezetben maradjon meg, hanem kézzelfogható legyen.
Szóval ha azon gondolkodsz, mikor lenne a legjobb alkalom egy családi fotózásra, hadd súgjak: most. A ma. Ezek a napok a legértékesebbek.
